Külföldi tulajdonszerzés stratégiai vállalatban
2020. évi LVIII. törvény jogértelmezés

1.    Jogszabályhelyek


-    2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről (MK_20_144.pdf, 276-292. §, 3718-3722.o.)
-    A Kormány 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról (MK_20_145.pdf, 3800.o.) 

2.    Külföldi befektető meghatározása

Befektetői kör három csoportba sorolható 

Tisztán „3. országbeli” befektetői kör
276.§(2) b)
  • „3. országbeliek” lehetnek jogi személyek, természetes személyek és egyéb szervezetek; 
  • 277.§(2) (3)
  • 10%-os közvetett vagy közvetlen és 350 millió forint felett történő részesedés szerzés együttes feltétele esetén bejelentés köteles. 
  • Amennyiben a 277.§(3) által definiált sávokat a tulajdonszerzés eléri – függetlenül a befolyásszerzés értékétől – abban az esetben is be kell jelenteniük a befektetést. 
276.§(2) a)
EU-EGT, Svájci gazdasági társaságok, amelyeknek „3. országbeli” jogi személy és természetes személy és egyéb szervezet a többségi befolyással rendelkező tagja

277.§(2) (3)
  •  10%-os közvetett vagy közvetlen és 350 millió forint felett történő részesedés szerzés együttes feltétele esetén bejelentés köteles. 
  • Amennyiben a 277.§(3) által definiált sávokat a tulajdonszerzés eléri – függetlenül a befolyásszerzés értékétől – abban az esetben is be kell jelenteniük a befektetést.
Tisztán EU-EGT, Svájci jogi személy, természetes személy és egyéb szervezet – a társaságban nincs „3. országbeli”
Tisztán a 277.§(2) a) a hivatkozandó.
  • 350 millió forint felett történő részesedés szerzés 
  • Többségi befolyás szerzése esetén  van bejelentési kötelezettsége.
3.    Stratégiai társaság meghatározásának elvi alapja

Tárgyi hatály
Stratégiai jelentőségű ágazatba tartoznak az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti – ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát - azaz:
                 a) kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan; 
                 b) kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet ( 15) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr) repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is; 
                 c) kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság; 
                 d) érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy 
                 e) a média szabadsága és pluralizmusa.

4.    Stratégiai társaság fogalom értelmezése
  • A törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a stratégiai társaság a 289/2020. (VI.17.) Kormányrendeletben felsorolt valamely tevékenységet folytatja TEÁOR kódrendszer alapján.
  • A törvény alkalmazhatósága szempontjából nem releváns, hogy a stratégiai társaság a kormányrendeletben meghatározott stratégiai tevékenységet fő- vagy melléktevékenységként (mint „további tevékenységi kör”) végzi.
  • A stratégiai ágazat működéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúra átruházása fogalmába csak az az eset tartozik bele, ha az infrastruktúra kizárólag vagy jelentős mértékben a stratégiai ágazatot szolgálja ki, ill. annak egésze a stratégiai ágazathoz tartozik. (EU rendelet)
  • Stratégiai ágazatban a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen-e az az infrastruktúra elem, ami rendelkezésre áll, de évek óta nem használnak? Adott esetben igen, mert ha rendelkezésre áll és adott esetben újra kell és lehet aktiválni pl. egy leállított erőművet, akkor az a stratégiai tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen infrastruktúrának, eszköznek minősülhet. 
  • Stratégiai társaság tevékenységéhez nélkülözhetetlen, kapcsolódó üzemeltetési jog” átengedése: infrastruktúra, berendezések, eszközök átruházása, használat vagy működtetés jogának átengedése, vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (pl. bérleti szerződés amelynek értelmében a stratégiai társaság a stratégiai eszközét saját célra átmenetileg nem használja)
5.    Időbeli hatály

A törvény NEM alkalmazandó olyan esetben, ahol a jogügylet létrejött már a törvény hatályba lépését megelőzően, de még nem ment teljesedésbe.

6.    Releváns jogügylet meghatározása

1. Tulajdonszerzésre irányuló jogügylet 278.§ (2) a)
-    közvetlenül vagy közvetett módon stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése 277.§ (2) aa) 
-    Stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben,bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen – ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása;
-    Stratégiai társaságban történő tőkeemelés;
-    Stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása; 277. (1) a-c)
2. Kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet 278.§(2) b)
-    Egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módol olyan kötvény tulajdonjognak a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése 277.§ (2) ab)
-    Stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása 277.§ (1) d)
3. Haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet 278.§ (2) c)
-    Szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése 277.§ (2) ac)
-    Stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog  alapítása 277.§ (1) e)
4. Üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet 278.§ (2) d)
- Stratégiai ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása  277.§ (4)

7.    Bejelentés benyújtásának kellékei

I. A bejelentést tevő külföldi befektető megállapítása

Az ITM irányába a 2020. évi LVIII. törvény értelmében a bejelentési eljárást az a külföldi befektető teszi meg, aki jogügylettel összefüggésben tulajdon illetőleg befolyásszerzésre törekedik. Egy tranzakció esetében egy bejelentés megküldése indokolt, amely bejelentés felsorolja a jogügyletben mint külföldi befektető részt vevő vállalkozásokat, illetőleg magánszemélyeket. Amennyiben a tulajdon- illetve befolyásszerzésre irányuló jogügyletben több külföldi befektető vesz részt akkor szükséges részletezni azok szerepét (a jogügylet összefoglalójában) továbbá a jogügyletben részt vevő külföldi befektetők tulajdonosi szerkezetét, illetőleg a mögöttes magánszemély tényleges tulajdonosokat is bemutatni szükséges. 2020. évi LVIII. törvény 276. § 2. pont b)-c) alpontjai.

 II. A bejelentés megtételének időpontja
 A bejelentést a céltársaság üzletrésze tekintetében kötendő üzletrész átruházásától számított 10 napon belül kell benyújtani. 2020. évi LVIII. törvény 278. § (2) bekezdésének a) pontja.

III. A tervezett jogügylettel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok köre
A céltársaság társasági részesedésének megszerzésére irányuló szerződésen túl kérjük, hogy a részvényesi megállapodás részleteivel kapcsolatban is a jogügyletet összefoglaló beszámolót megküldeni szíveskedjen; tekintettel arra a tényre, hogy részvényesi megállapodás is bírhat esetenként tulajdonjogot érintő jövőbeni korlátozás lehetőségével, bizonyos feltételek mellett.

 IV. A külföldi befektető tulajdonosi szerkezetének bemutatását szolgáló dokumentumok köre
 A bejelentéshez mellékelni szükséges: a külföldi befektető tulajdonosi szerkezetének leírását, a tényleges tulajdonos megjelölésére vonatkozó iratot (cégiratok és a tényleges tulajdonos nyilatkozata formájában), a tulajdonosi szerkezet alátámasztásához szükséges a tulajdonosi szerkezetbe tartozó jogi személyek és egyéb szervezetek bejegyzését igazoló iratokat (cégkivonatok, létesítő okiratok), illetve magánszemélyek személyazonosságát igazoló iratokat.

 V. A jogügylet releváns és lényeges körülményei
 Megerősítem, hogy a jogügylet releváns és lényeges körülményeinek részletes leírása körében elegendő, ha áttekintést adnak a tranzakció üzletrész adásvételi szerződésben foglalt lényeges szabályairól.

 VI. A benyújtandó dokumentumok nyelve 
 282.§ (1) idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordítás szükséges.

 VII. Az elektronikus benyújtás mikéntje
 A bejelentés az alábbi elérhetőségen nyújtható be emailen: vallalatibejelentes@itm.gov.hu
 Amennyiben további információ, illetőleg értelmezési kérdés megválaszolása lehet szükséges, abban az esetben is szeretném kérni a fenti email címen jelezzenek. 

8. Eljárás jogkövetkezményei


1. Semmisség 291.§ 
291.§ (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata,

a) amely ezen alcím rendelkezéseibe ütközik vagy
b) amelyre vonatkozóan a miniszter tiltó döntést hozott.


(
2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 286. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.
(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.

2. Szankciók az eljárás során 
2.1. Eljárási bírság 287.§
287.§ (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint ezen alcím szerinti érvénytelenség fennállása mellett a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával - a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó,
b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó közigazgatási bírsággal sújthatja.

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

2.2. Cégbíróság eljárása: törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő adattörlés 290.§ (3) 
290.§ (3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.

Forrás: ITM 
 
 
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával hozzájárul, hogy az sütiket tárolhat számítógépén.